FALUTÖRTÉNET  FALU ADATOK  FÓRUM  FOTÓ ALBUM EGYÉB facebook   Magyarul   English  
         Falu adatok

|

Rava földrajzi helyzete |

Rava lakossága

|

Egyházközségünk

|

Iskolánk

|

Az utóbbi 50 év adatai

|

Keletkezése idejét nem sikerült pontosan meghatározni, de feltehető, hogy a falu egészen a 16. század második feléig római katolikus volt. Ezt igazolja az a tény, hogy amikor a régi templomot lebontják, felszínre kerül egy Szent János kép, meg egy szenteltvíz-tartó edény, amelyeket az új templom fundamentumába helyeztek. Az unitarizmus ezután jelenik meg a térségben. Kezdetben az akkor hatalmas bordosi eklézsia filiája lehetett Rava. Pontosan nem tudni, hogy mikor szakadt el tőle, de tény, hogy a 17. század vége felé már önálló eklézsia. Bizonyítja ezt, hogy 1693-ban felkeresi a Generális Vizitáció, amelyet Almási Gergely Mihály püspök vezetett. 

Orbán Balázst, A Székelyföld leíróját idézve: "itt tartatott 1812-ben az unitárius zsinat, melyen Körmöczi János püspökké választatott. A ravai unitárius megye birtokában van Beke Dániel püspök úrasztali pohara e felirattal: EZ A POHÁR CZINÁLTATOTT AZ EGY IGAZ ISTENNEK AZ JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL IGAZÁN VALÓ TISZTELETÉRE SEPSISZENTGYÖRGY BEKE DÁNIEL PAP ÁLTAL ANNO DOMINUS 1633. Tehát püspökké választása előtt 3 évvel ravai pap volt" - írja Orbán Balázs.

A torony építési évét nem ismerjük. Az 1839-ben tartott püspöki vizsgálat jegyzőkönyve szerint "emlékezetet meghaladó idő előtt építtetett." Az iskola irattárában az 1500-as év van feljegyezve. 1804-ben, a templom építése alkalmával a tornyot is magasítják, új fedélzetet kap, s tetejére az addigi gömb helyett, ami unitárius tornyoknál ritkaság, forgó szélkakast tesznek. A mostani magasság 28 méter és 9 lőréssel van ellátva.

Az ezelőtt létezett templomunk építési évét sem ismerjük, csak azt, hogy javították 1728-ban és 1779-ben. A mostani 1805-ben épült, Koncz Márton pap idejében, kazettás mennyezettel. Befogadóképessége 500 személy. 1936-ban lecementezik és a kazettás részét stakatúrral helyettesítik. Mind a templom, mind a torony történelmi műemlékként vannak nyilvántartva.

Feltételezhető, hogy a templomot körülvevő kőfal eredetileg mint védőfal szerepelt, formája és magassága az útfelőli részhez hasonlíthatott, veszély idején védve az ide összegyűlt lakosságot.
A régi szószéki koronát 1720-ban készítették, a mostanit pedig 1830-ban.
A régi orgonát 1818-ban vásárolták, de 1850-ben eladták Magyarzsákodnak. Ekkor készült a mostani, amelyet megjavítottak az 1942, 1958 és 1982-es években.
A nagyharang 1862-ben öntetett, a kicsi pedig 1936-ban. 1773-ban, 1813-ban, valamint 1910 és 1936 közt Ravának 3 harangja volt, felszerelve azonban mindig csak kettő.
A toronyóra 1838-ból való; ma javításra vár.
Az orgona, a harangok, valamint a toronyóra: szász mesterek munkájára vallanak.
A jelenlegi lelkészi telek 5 más telekből alakult ki. Az első lelkészi lakás, amiről tudomásunk van, 1792-ben épült Kisgyörgy Ferencz lelkészsége alatt. A második 1834-ben, Árkosi Dénes lelkészsége idején, a mostani pedig 1888-ban, Végh Mihály lelkészsége alatt.
Az egyházközség történetében legrégebbi papunk Muzsnai Mózes volt, aki 1693-1718 között szolgált. Ez időtől kezdve mindegyik lelkészünk neve fel van Jegyezve.

A temető falunk kőbevésett történelme. Megnyitása visszavezethető Rava keletkezési évére. A legrégebbi, kibetűzhető sírkő 1831-ből való és Koncz Márton esperes-lelkész sírját jelzi. Ennek oka az, hogy sírkőnek az itteni pataki követ használták, ami nem volt tartós. Téves lenne tehát azt hinni, hogy Ravának kezdetben nem volt temetője, amint azt egyesek tudni vélik; annyi igaz azonban, hogy a 16. század végéig Rava nagy része még katolikus volt és emiatt a kisszámú unitárius felekezet halottjait nem engedték ide temetkezni, hanem Bordosra, ahová az unitáriusok tartoztak. A temető helye az ottani pallóval szembeni hegyoldal. Egy esőben történő temetés alkalmával a Ravábó,l Bordosra vezető patakhíd leszakadt és a koporsó a vízbe esett. E megdöbbentő eset után a ravai nagy többségben lévő - katolikusok megengedték az unitáriusoknak az itteni temetőbe való hantolást, még mielőtt megjött volna a felsőbb jóváhagyás. Ezt bizonyítja a Bordos-i oldalon ma is létező ún. "Halottak útja", régi nevén "Szentegyház-ösvény."

UNITÁRIUS TEMPLOM

A Kis-Küküllő mellékvölgyében fekvő Rava templomának tornya s részben hajója is középkori eredetű. A keletelt templom a falu között áll, alacsony, cserépfedésű kőfallal körülvéve. Kerítésének nyugati kapujánál timpanonnal lezárt portikus áll. Ettől délre egy kisebb bejárat található. A széles alapról induló torony felfelé keskenyedő, s alacsony gúla alakú sisakot hord. Sarkainál a portikus két oldalán átlós elhelyezésű, kétosztású támpillérek vannak, vízvetőiket faragott kő helyett vakolatból alakították ki. Földszintje dongaboltozatos, a fölötte lévő három szintről nyújtott téglalap alakú, keskeny lőrésablakok nyílnak, a legfelső szinten körablakok láthatók. A torony egybeépült a hajó nyugati falával; északkeleti falsarkának éle a hajó nyugati falán is látható, ez egyben azt is jelzi, hogy a torony és a hajó tengelye nem esik egybe.

A toronyhoz szervesen csatlakozó templomot kívül és belül fejlemezes, szerény stukkódíszes lizénák tagolják. A déli oldalt ablaksor és bejárati ajtó töri át, ez utóbbi előtt háromszögű orommal koronázott portikus áll.
A templom belső terét 1932-ig kazettás mennyezet fedte, most egyszerű vakolt mennyezete van. A falat tagoló lizénák stukkói a belsőben gazdagabbak, levélkoszorú, tulipán, címerpajzs, füzér disz ékesíti őket. A keleti oldalon álló karzat mellvédjén stukkó motívumok között az 1817-es évszám látható. Az északi fal középtengelyében álló szószék teste sudarasodó kőoszlopon áll, amelynek középrészét kidomborodó gyűrű hangsúlyozza és párnatagos alapzaton áll. Egyházközségi adatok szerint a templom 1805-ben épült. A régi templomnak a toronnyal egybeépített nyugati hajófalát és a hossz falak egy részét azonban megtartották a középkorvégi toronnyal együtt. Az új templomban 1812-ben püspökválasztó zsinatot tartott az unitárius egyház (Orbán 1. 157.)

A torony a 16. században épülhetett, a részben ma is meglévő templomhajóval együtt. A mai templom elődjéről azonban nincsenek adataink, egyedül a kőoszlopon álló szószék mutat a templom építésénél korábbi időre. A toronyban két harang van. A nagyobbik feliratos: ,,"A RAVAl UNITÁRIA EKLÉSIA ÖNTETTE 1862- BE SEGESVÁRI LOOTZ FRIEDRICH ÁLTAL". A kisebbik harang 1938-ból való.

A falut először az 1566-os összeírás említi, amikor is egyedül a hadból elszökött Antal deákot jegyzik fel Ravából (SzOkl II. 199.). A szabad porták 1567. évi összeírásakor 15 kaput vettek számba itt (SzOkl 11.219.).

(Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981. 241-242.)



LELKÉSZEINK
az egyházközségi adatok alapján (1693-1999)

1. Muzsnai Mózes (1693-1718)
2. Derzsi Aeneas (András?) (1718-1728)
3. Almási András (1730-1740)
4. Váraljai István (1743-1789), itt halt meg, mint esperes;
5. Kisgyörgy Ferencz (1789-1793)
6. GejzaJános (1793-1801)
7. Koncz Márton (1801-1831), itt halt meg, mint esperes;
8. Árkosi Dénes (1832-1887), itt halt meg, mint esperes;
9. Végh Mihály (1887-1902), itt halt meg, mint esperes;
10. Sárosi József (1902-1930)
11. Lukács Sándor (1930-1938)
12. Fazakas Jenő (1938-1943)
13. Kis Zoltán (1943-1949)
14. Péter Ödön (1949-1973), itt halt meg;
15. Adorjáni Levente (1973-1994)
16. Benedek Mihály (1994-1996), be szolgáló lelkész Bözödről;
17. Csete Árpád (1996 - 2005)


Gondnokok

Kecskés István 1718. Fülöp Mihály 1723. Nagy Zsigmond 1724-32. Kecskés Zsigmond 1732-36. Jakab Miklós 1736-40. Marczi János 1743. Izsák János 1743-1747. Kecskés Mihály 1747-50. Izsák György 1750-53. Izsák Péter 1753-56. Kecskés István 1756-57. Izsák Zsigmond 1757-58. Bartalis György 1758-59. Kecskés András 1750-60. Fülöp Péter 1760-63. Izsák Péter 1763-69. Marosi Péter 1769-73. Jakab Miklós 1773-76. Izsák György 1776-79. Id. Izsák Péter 1779-82. Andrási Zsigmond 1782-85. Nagy Zsigmond 1785-89. Marosi György 1789-92. Izsák Péter 1792-95. Izsák Dániel 1795-98. k. Izsák Péter 1798-1804. id. Iszák Zsigmond 1804-7. Kecskés István 1807-42. Izsák Zsigmond 1842-52. Izsák János 1852-56. Ifj. Kecskés András 1856-66. Izsák János 1866-69. Nagy István 1869-86. Nagy Dániel 1886-96. Izsák Ábel 1896-1923. Kecskés Dénes 1924-40. Id. Andrási Sándor 1941-47. Andrási Dénes 1948-87. Andrási Sándor 1987-99. Nagy Árpád 1999


Felekezeti kántortanítók

Patakfalvi Izsák 1910-13. Nagy Dénes 1913-14. Péter József 1915-28. Ajtay József 1928-33. Imreh Domokos 1933-36. Nagy Ferenc 1936-38. Marossy József 1938-48. Csegezi Ferenc 1943-44. Patakfalvi Izsák 1946-48. Sebestyén János 1948.

Tanítónők

Lőrinci Lenke 1905-17. Szabó Ilona 1917-19. Péter Jolán 1919-20. Péter Margit 1921. Gábor Ilona 1921-22; 1924-34. Biró Margit 1922-23. Kriza Ilona 1923-24. Herceg Rozsika 1934-35. Berei Ilona 1935-48.