FALUTÖRTÉNET  FALU ADATOK  FÓRUM  FOTÓ ALBUM EGYÉB facebook   Magyarul   English  
         Falutörténet

|

Röviden |

Legendák ködébe vesző kezdetei

|

A ravai Unitárius egyház története

|

"Ahol a hagyományok, legendák az emberek száján élnek,
ott az emberek emlékeznek és tudják történelmüket. Ott,
ahol nincs mindennapos írásbeliség, ott van emlékezet."


Kiszely István, történész

***


Feltételezhető, hogy ez a terület ősidők óta lakva volt. Tanúsíthatná ezt a Sebárka dűlőben talált kőbalta, amelyik érthetetlen módon egy gyulakútai történelem tanár tulajdonába került. Mivel kézzelfogható dokumentum nagyon kevés van, alapozzunk azokra a szájhagyományokra és legendákra, amelyeket az öregektől vettünk át és szeretnénk átadni az utánunk jövőknek is.

Az első szájhagyomány a falu keletkezéséről beszél. Alapítási évét nem ismerjük; eredetileg nem a mai helyén, hanem a Keresztút környékén feküdt, kb. 2 km-rel errébb Havadtőtől, templomával a mostani Kerekerdő tetején. Ennek az erdőnek a közepén ma is földbevágott út, tégla- és kődarabok találhatók, amelyek a település létezését bizonyítják.

Amint ismeretes, 1241-1242-ben, IV. Béla magyar király idejében, Európának több országába is betörtek a tatárok, akiket gyermekkorunkban "kutya fejűeknek" neveztünk, akik gyújtogattak, fosztogattak és gyilkoltak. Mindebből Erdélynek is része volt, tehát a régi falunak is. A tatárjárástól menekülve, elődeink felmenekültek az erdőkbe, ahol üregeket ástak, hogy elrejtőzhessenek, amíg a veszély elmúlik. Ezekből az üregekből még ma is látható három, amelyeket az idő jobban megőrzött Kosak észkében, az 590 méter magaslati ponton. Félve attól, hogy a tatárjárás megismétlődhet, ami többször be is következett (a legnagyobbak 1285 majd 1717-ben), az akkoriak elhatározták, hogy az új falut 5 km-rel fentebb telepítik, vagyis a mai helyére. Így született volna meg Rava! Ezek szerint falunk mintegy 757 esztendeje létezhet.

A falu elnevezéséről két változat is ismeretes. Az első a szájhagyomány, amely arról szól, hogy a falu mai helyén erdők voltak, s ezeket előbb ki kellett irtani, azaz "róni", amint azt akkoriban mondták. Mivel tehát a falu az erdőt "kiróva" lett építve, ezért az akkori neve "Róva" lett, amit idővel a tájszólás Ravára ferdített, mint ahogy Melegszobából lett "Melegszaba", Kosok észkéből - "Kosak észke", vagy Gyulakútából - "Gyalakúta". Egyes helyeken falunkat most is Rovának mondják az idegenek.
A második változat írásos feljegyzésekre utal. A történelemben följegyzett első húnvezér, RUA (408-430) és falunk neve - RAVA - közt nagy a hasonlóság. Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig című könyvében, amelyet az egykori vármegye kérésére dr. Szádeczky Lajos levéltáros írt (Budapest, 1901), a 133. oldalon a következőket olvassuk: "Nem messze ezekhez (Segesvár), Székelyföld felé van Rava, hihetően őskori hún-székely telep, RUA királyról nevezve. Ott van Buda bércze, nagy kiterjedésű erdőség, Attila testvéréről nevezve."

Ehhez kapcsolódik egy legenda is, mégpedig Buda bércévei összefüggően, amelyen némelyek csak mosolyognak ma, bár a századok során a legértékesebb leletek nemegyszer a legendákra alapoztak. Az öregektől hallottuk, hogy itt halt meg 444-445 körül Buda (Blada) király, aki Attilának, a hunok királyának volt a testvérbátyja; ő is aranykoporsóban lett eltemetve, mégpedig azon a ponton, amelyikre a felkelő Nap sugara legelőbb ráesik a ravai határon. Ez megfelel Buda bércének! Innen kapta volna a nevét is. Vélekedhetünk bárhogyan ez állításról, de vannak akik emlékeznek rá, hogy a 30-as évek elején mind a Buda bérce, mind a Miklós hegyese tetején egy-egy vár alapzata létezett még, melyeknek köveit idővel elhordták a falubeliek és felhasználták építkezésre.

Végül idézhetjük Orbán Balázst, aki A Székelyföld leírásában (1868-ban) följegyezte falunkról, hogy "székelyek lakják és itten nagyon sok legenda létezik." Hozzátette: "Hogy Rava régi telep, mutatja neve, de az is, hogy bár a Küküllőbe szakadó patak torkolatában kényelmes, jó helye lett volna, mégis messze berejtőzött szűk, sáros völgyébe."

(Demeter András: "Rava monográfiája" alapján. Részlet.)